- Kérlek – húzta oda magához Francis, és mosolygós puszit adott az arcára.
- Nem is tudom… – suttogta zavartan félrenézve.
- Ígérem, meghálálom – mormolta a fülébe halkan, finoman átölelve. Matthew nyelt egyet, elvörösödött.
- A-azt gondoltam – motyogta, és megköszörülte a torkát. – De… ez nekem…
- Senkinek nem mutatom meg, ha nem akarod. Sőt, neked adom. Akkor biztos lehetsz benne, hogy senki nem látja.
- Akkor minek…? – kérdezte lehunyva szemeit. Annyira tudta, hogy végül be fogja adni a derekát…
- Az élményért, mon cher – búgta a hangja, és végigsimított a karján. – Hódolok annak a gyönyörűségnek, ami te vagy, a művészet által. Kérlek, engedd meg nekem.
- Rendben – suttogta. – Ha ennyire szeretnéd… De te… felöltözöl.
- Ahogy óhajtod, kedves – mosolygott rá, és röviden szájon csókolta.
 
 Matthew igyekezett legyűrni zavarát, amikor Francis elrendezgette körülötte az anyagot, és próbált nem remegni a férfi közelségétől.
- Tökéletes – suttogta, és összecsapta a tenyereit. – Ugye nem kényelmetlen?
 Csak a fejét rázta, az őrült zavartól nem jött ki hang a torkán, és fogalma sem volt, hová nézzen.
 Francis odaperdült a festőállványhoz, bátorítón rámosolygott, tett-vett ott, és amikor legközelebb találkozott a tekintetük, egyáltalán nem úgy nézett rá, mint szokott. Valami másféle rajongással, és ez valamiért kevésbé volt zavarba ejtő, és nem sokkal később azt vette észre, hogy érdeklődve figyeli szerelme mozdulatait, ahogyan elmélyülten fest, és már nem kényelmetlen, hogy ő ruhátlanul fekszik előtte.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó 1 hozzászólás

1

2014.04.24. 16:26 Mii-chan Nyáááááááááj!!! Kanada miért ilyen éééédes?? *-* <33